BLIKK • 2005 augusztus 25.
Még mindig sláger a kalap
BUDAPEST - Sok régi, tradicionális mesterséghez hasonlóan a kalapkészitők is hamarosan eltűnhetnek a palettáról. A régen nagy népszerűségnek örvendő szakma napjai meg vannak számlálva: nincs utánpótlás, és az alapanyagokat is nagyon nehéz beszerezni. Pedig a kalapok meg igencsak kedveltek, főieg a hölgyek köreben.
„Egy, csak egy legény van talpon... " lassan sajnos találó lesz az Arany-idézet a hagyományos kalapkészítőkkel kapcsolatban. Mostanra a fővárosban mindössze 3-4 olyan mester maradt, aki méret után készíti a szebbnél szebb fejfedőket. A kalapdivat a múlt század közepéig élte fénykorát. A 60-as évekig a kalap egy hölgy elengedhetetlen „tartozéka" volt, magát az eleganciát jelentette.
- Pedig hál' istennek még mindig van rájuk igény. Visznek kalapot esküvőre és egyéb alkalomra. Elsősorban a 40 és 60 év közötti hölgyek vásárolják szívesen. Törzsvevőim vannak, megrendelésre, saját kézzel készítem a kalapokat mondta el a Blikknek Bara Marianne, a kevés közül az egyik kalapszalon tulajdonosa. - Egy egy fejfedő elkészítése a tervezést és az alapanyag beszerzésétleszámítva kb. 4-5 órát vesz igénybe.
Marianne 12 éve foglalkozik kalapkészítéssel. Egy orvosi és egy művészettörténész-diploma után döntött úgy, hogy mindent feladva a hobbijából fog megélni.
- Nem bántam meg, kiélhetem a kreativitásomat. A vevők viszszajárnak, előfordult, hogy egy nő tízéves, általam készített kalappal a fején jött vissza, és azt kérte, hogy készítsek neki egy ugyanolyan darabot.
A legújabb modellekbe Semmi-Kis Tünde, a Miss World Hungary idei győztese is azonnal beleszeretett, és elképzelhető, hogy decemberben a kínai világszépe választáson ó is valamelyik egyedi darabban pompázik majd.
Mindezek ellenére sajnos úgy tűnik, hogy a masamódok napja hamarosan leáldozik. - Nincs utánpótlás, és az alapanyagok beszerzése is elég nehézkes. Bár jobb a helyzet, mint a 70-es években, hiszen akkor feketén kellett behozni külföldről a matériát-mondja szomorúan Marianne.
I.O.E.